[1-1]
Fajtaleírás: Melegvérű Eredet: XVIII. század, Alentajo tartomány Marmagasság: 155-165 cm Szín: pej, szürke Felépítés: finomszervezet Környzet: Meleg éghajlat Hasznosítás: hátsaló Fajta kialakulása: Spanyol: bátorságot, jó természetet örökített. A fajtát - mint a neve is utal rá - a királyi ház számára tenyésztették. Lovasának hősies megjelenést adott, ideális termetével és mozgásával alkalmas volt a klasszikus iskolamunkára.
TENYÉSZTÉS: Ezt a lovat az uralkodó Braganza-ház alapította 1748-ban, Alentejo-tartományban, Vila de Portelben, de a ménest 1746-ban átköltöztették Alterba. Az alapításkor 300 kiváló andalúz kancát hoztak Spanyolország leghíresebb tenyészközpontjából, Jerez de la Fronterából. A ménes sikeresen működött, ellátta lovakkal a szisszaboni királyi ménest, és az ottani kiállításokon vált híressé. Sajnos a XIX. század elején a napóleoni hadak fosztogatása miatt a ménes állományának nagyrésze elveszett vagy ellopták. 1834-ben a fajtát további csapások érték, melynek csúcspontja a királyi istálló lovainak szélnek eresztése volt. Az állomány rendehozatalát a XIX. század végén Pia Maria királynő kezdte el, anglo, normann, hannoveri és döntően arab vér segítségével. Ezek a kísérletek sikertelenek voltak és a fajta csaknem teljesen kipusztult volna, ha egy andalúz import nem jön közbe. 1910-ben a Köztársaság kikiáltásakor a fajta újabb veszteségeket szenvedett. Tenyésztése 1932-ben indult meg újra, központi minisztériumi irányítással.
JELLEMZŐ TULAJDONSÁGOK: A sok viszontagság ellenére a modern alter mára az andalúziaira emlékeztető, igen bátor, erős alkatú, mutatós, akciós mozgása miatt a magasiskolára alkalmas fajta lett. A farok és a sörény sűrű és vastag. A test erős, tömeges, a mellkas mély. A csüdök kissé pukák. Az erős vállak felkarok alkalmasak a sajátos akciós mozgáshoz. A gyakra nemesnek mondott fej viszonylag kicsi, kosfej jellegű profillal.
|
[1-1]
|